Tájékoztató a Magyarországra akkreditált diplomatáknak

A DEMOS szervezésében a Magyarországra akkreditált diplomáciai testületek képviselői 2009. március 24-én immáron hatodik alkalommal kaphattak részletes tájékoztatást a legfontosabb bel- és külpolitikai folyamatokról. A rendezvényre hagyományosan minden második hónap utolsó hetének keddjén kerül sor. Első meghívott előadónk Magyar Kornélia, a Progresszív Intézet igazgatója volt, aki a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozásával előállt belpolitikai helyzetet elemezte. Magyar Kornélia szerint a legtöbb esélye egy MSZP-SZDSZ támogatású szakértői kormány megalakulásának van, ugyanakkor nem zárható ki az előrehozott választás sem. Az MSZP és az SZDSZ között a kormány összetétele korül alakulhat ki a legkomolyabb vita, de az előrehozott választások elkerülése mindkettejük érdekében áll. Hasonlóan az MDF-hez, amely az SZDSZ-szel együtt valószínűleg kiesne a parlamentből. Jóllehet a FIDESZ toronymagas esélyesként hivatalosan az előrehozott választások mellett állt ki, a legnagyobb ellenzéki párt szándékai sem teljesen egyértelműek. Először is, egy előrehozott választás esetén a pártnak hiteles, a gazdasági válságkezelésre koncentráló programmal kellene előállnia, ami mindezidáig nem történt meg. Másodszor, egy szakértői kormány 2010-ig végigvihetné a legfontosabb és legnépszerűtlenebb reformokat. Amennyiben 2010-re a gazdasági válság is enyhül, ez azt jelentené, hogy a választásokon győztes FIDESZ kényelmes pozícióból kezdheti majd a kormányzást.

Magyar Kornélia előadása után Balázs Péter, a Közép-Európai Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európa Tanulmányok Tanszékének tanára a globális gazdasági válság európai integrációra gyakorolt hatásáról beszélt a jelenlévőknek. Balázs Péter szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy a válság az integráció mélyülését vagy éppenséggel a tagállamok közti kapcsolatok lazulását fogja hozni. Az utóbbi hónapokban az unió működését az állam-és kormányfők egyre gyakoribb csúcstalálkozói határozták meg, amelyeken komoly erőfeszítések történtek a válságkezelő intézkedések összehangolására. Az eredményekről szólva Balázs Péter kijelentette, hogy jóllehet sikerült bizonyos közös alapelvekben megegyezni, az összeurópai válságkezelő csomag esélyei minimálisak. A CEU tanára emellett kritizálta azokat, akik a régi és új tagállamok közti konfliktusok elmélyülését kész tényként kezelik. Szerinte diplomácia szinten sokkal erőteljesebb az ellentét a kis és a nagy népességű államok közt. A nagyok vezetői elsősorban a válság globális kezelésére, és ennek egyik legfontosabb fórumaként az áprilisi G20 konferenciára összpontosítanak, míg a kis népességű tagállamok féltik az európai szolidaritás és együttes fellépés lehetőségét.