A globalizáció már Magyarországon sem egy absztrakt, tudományos kifejezés, hanem egy konkrét élettapasztalat, az emberek életére kiható mindennapi folyamat. A globalizáció egy rendkívül összetett, sokrétű jelenség, melyet nem lehet leszűkíteni egy-egy jól megfigyelhető hatásra vagy eseményre. Mindazonáltal a közvélemény jelentős részében erősen egyszerűsített és döntően negatív kép él a globalizációról, miközben annak számos előnyös vonzata, társadalmi és egyéni haszna, illetve lehetősége elsikkad a problémákra és félelmekre koncentráló közvélekedésben.
A DEMOS Magyarország konferenciájának és legújabb tanulmányának ezért is célja, hogy hiánypótló szerepet töltsön be a globalizációról szóló vitában. Tanulmányunk elsősorban a globalizáció mindennapi, kulturális és társadalmi vonatkozásait veszi górcső alá, másrészt a globalizáció előnyeire és lehetősségeire összpontosítunk és elsősorban a mobilitás aspektusaira koncentráltunk, mind a szó fizikai értelmében, mind a nemzetközi szellemi, kulturális folyamatok vonatkozásában.
Konferenciánk a globalizáció és mobilitás gazdasági és kulturális vonatkozásaira koncentrál, meghívott előadóink a téma elismert kutatói, nemzetközi szakértői:
- Antal Dániel a Magyar Vasúti Hivatal (MVH) elnöke, a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal tagja és több tanulmány szerzője.
Letöthető prezentáció (PDF, 2.4Mb)
- Patricia Goff, a politikatudományok professzora a kanadai Wilfrid Laurier Egyetemen. Legfőbb kutatási területe a kulturális politika hatása és szerepe a nemzetközi kereskedelmi egyezményekben.
- Győri Gábor, a DEMOS kutatója, a Hétköznapi Globalizáció c. DEMOS tanulmány társszerkesztője.
- Heiner Flassbeck, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) „Globalizáció és fejlesztési stratégiák” elnevezésű divíziójának igazgatója. Több könyv és tanulmány szerzője, szeptemberben jelenik meg legújabb kötete, „A tömeges munkanélküliség vége” címmel.
Letöthető prezentáció (PPS, 1.2Mb)
- Jonathan Perraton, a sheffieldi egyetem Politikai Közgazdaságtan Kutatóközpontjának igazgató-helyettese és az egyik legátfogóbb, a globalizációt bemutató könyvnek, a „Globális átalakulások: politika, közgazdaság és kultúra„ (Global transformations : politics, economics and culture) társszerzője.
Letöthető prezentáció (PDF, 357kb)
- John Tomlinson, a nottinghami Trent Egyetem Nemzetközi Kommunikációs és Kultúrális Intézetének igazgatója és a kulturális globalizáció egyik legnevesebb szakértője. Két legismertebb könyvét, a „Kultúrimperalizmus”-t (Cultural Imperialism (1991)) és a „Globalizáció és kultúrá”-t (Globalisation and Culture (1999)) nyolc nyelvre fordították le.
Letöthető prezentáció (PDF, 19kb)
A konferencia programja:
08.30 – 09.00 Regisztráció
08.30 – 09.00 Sajtóbeszélgetés (zárt körű)
09.00 – 09.10 Dessewffy Tibor, DEMOS Magyarország Alapítvány elnöke: köszöntőt és bevezetőt mond
09.10 – 09.25 Győri Gábor, DEMOS kutatója: a „Hétköznapi globalizáció” c. DEMOS tanulmány ismertetése
09.25 – 09.55 Jonathan Perraton, a sheffieldi egyetem Politikai Közgazdaságtan Kutatóközpontjának igazgató-helyettese: Globalizáció: Kihívások és lehetőségek, győztesek és vesztesek
09.55 – 10.25 Heiner Flassbeck, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) „Globalizáció és fejlesztési stratégiák” elnevezésű divíziójának igazgatója: „A globalizáció gazdasági kihívásai”
10.25 – 10.45 Kérdések-válaszok
10.45 – 11.15 Kávészünet
11.15 – 11.45 John Tomlinson, a nottinghami Trent Egyetem Nemzetközi Kommunikációs és Kulturális Intézetének igazgatója: „Kulturális globalizáció és a globalizmus mítosza." „A globalizáció kultúrára gyakorolt hatása meglehetősen összetett és még nem hiánytalanul feltárt témakör. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy a globalizáció nem vezet majd egy - akár jó, akár rossz értelemben vett - "globális kultúra" kialakulásához. A tanulmányban arra keresem a választ, hogy a globális kultúra iránt és ellen táplált remények, illetve félelmek, azaz a globalizáció mítoszának ennyire mély berögződése milyen okokra vezethető vissza. A továbbiakban a „deterritorizációt", mint a kulturális globalizáció merőben eltérő alapkoncepcióját vázolom fel, azaz ahogyan a globalizáció szövevényének gazdasági és kulturális elemei helyi szinten fokozatosan behálózzák mindennapi életünket."
11.45 – 12.15 Patricia Goff, a kanadai Wilfrid Laurier Egyetem politikatudományok professzora: „A kulturális politika nemzetközivé válása.” „A kulturális politika hagyományosan a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozott. A globalizációval kapcsolatos fejlemények ezt azonban megváltoztatták. A kulturális politika egyre inkább nemzetközivé vált, azt sugallva, hogy a politikai döntéshozóknak érdemes jelen lennie a nemzetközi fórumokon, ha hatást akarnak gyakorolni a kultúráról szóló vitára. A nemzetközi fórumokon születő szabályozások egyúttal megváltoztathatják annak a paramétereit is, hogy mi lehetséges a hazai kulturális politikában. A kulturális politika nemzetközivé válása se nem pozitív, se nem negatív, de kétségkívül jelentős változásokat hoz a kulturális politika alakításában.”
12.15 – 12.45 Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal (MVH) elnöke: A mobilitás fizikai korlátai
12.45 – 13. 05 Kérdések-válaszok
13.05 – 13.10 Zárszó
A konferencián az előadások kapcsán írásban feltett, illetve a demos{.}demos.hu címre előre elküldött kérdésekkel reagálhat a hallgatóság a témára.
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát, (név, e-mail, telefonszám, szervezet), illetve kérdéseit a rendezveny{.}demos.hue-mail címen, vagy a 423-0139-es fax számon jelezze.
Legkésőbb a rendszerváltás óta a globalizáció már Magyarországon sem egy absztrakt, tudományos kifejezés, hanem egy konkrét élettapasztalat, az emberek életére kiható mindennapi folyamat. A globalizáció egy rendkívül összetett, sokrétű jelenség, amelyet nem lehet leszűkíteni egy-egy jól megfigyelhető hatásra vagy eseményre. Mindazonáltal a közvélemény jelentős részében erősen leegyszerűsített és döntően negatív kép él a globalizációról. Ezen negatív megítélés gyökere a változástól, az ismeretlentől való félelem, az a szorongás, amely az életünk fő folyamatai feletti irányítás elvesztésétől való aggodalom következtében alakulhat ki az emberekben.
A hétköznapi félelmek egy része jogos, egy másik, nem jelentéktelen része viszont indokolatlanul borúlátó. De még az utóbbinál is nagyobb probléma, hogy a közvélemény többsége kizárólag negatív folyamatként látja a globalizációt – annak számos előnyös vonzata, társadalmi és egyéni haszna, illetve az általa nyíló lehetőségek sora elsikkad a problémákra és félelmekre koncentráló közvélekedésben.
Márpedig az előnyökre történő összpontosítás számos lehetőséget kínálhatna. Egyrészt ha sikerül a globális folyamatokba hatékonyan beilleszkedni, akkor az ország és a polgárok gazdasági kilátásai javulnak, és számos tekintetben javulhat az emberek életminősége is. Másrészt pedig a globálizációból eredő vélt és valós veszélyek utóbbi hányada is úgy ellensúlyozható a leghatékonyabban, ha az ember jól megismeri a globális folyamatokat, megtanulja hogy hogyan kell rájuk felkészülni, és hogy mely módon tud a kockázatból lehetőséget faragni.
Sőt, a globalizáció előnyei már számtalan formában megjelentek az életünkben, csak gyakran nem veszik még észre ezeket, illetve nem tulajdonítják őket a globalizációnak. Hogy csak néhány példát említsünk: sokkal több termék között válogathatunk és olcsóbban vásárolhatunk, könnyebben (és újabban jelentősen olcsóbban) utazhatunk, az információszerzés és szórakozás minden korábbinál szélesebb skálája nyílt meg előttünk, és kulturális életünk is jelentősen gazdagabb lett.
A DEMOS tanulmányának célja, hogy bemutassa azon területeket, amelyeken a globalizáció előnyei egyértelműek és kézzelfoghatóak. Felfogásunk szerint két dimenziója van ezen előnyöknek: egy materiális és egy lelki-intellektuális. Lényegében mindkettő a mobilitás növekedéséről szól. Egyrészt a globális folyamatok hatására a szó fizikai értelmében is könnyebb a világ „részévé” válni, utazni akár mint turista, akár mint üzletember, vagy mint diák, tanár, illetve egyéb értelmiségi. Más országokat meglátogatni, ott tanulni vagy dolgozni már sokkal gyorsabb, olcsóbb, és könnyebb mint régen (különösen igaz ez a posztszocialista ország lakóira). Egyúttal az információs forradalom hatására hihetetlen mértékben megnőtt az elérhető információ mennyisége, lehetőségünk van az eddiginél sokkal szélesebb körből tájékozódni és tanulni, és sokkal nagyobb körben kapcsolatokat tartani, eszmét cserélni. Dolgozatunk igyekezni fog ezen előnyöket részletesen ismertetni és azokat minél nagyobb mértékben releváns számadatokkal is alátámasztani, hogy mind jelenlegi pozíciónkat, mind jövőbeni lehetőségeinket felmérhessük a globalizálódó világban.
A tanulmány augusztus végére készül el teljesen, majd ezt követi egy konferencia szeptember 12.-én. A konferencián hazai és nemzetközi szakértők fogják megvitatni a tanulmányban foglaltakat, valamint a globalizációt általában.
A tanulmány teljes egészében letölthető innen.
