Az utóbbi években a közvélemény szemében is egyre nyilvánvalóbbá vált Magyarország függése a külső energiaforrásoktól, elsősorban a földgáztól. Ezt a „tudatosulási folyamatot” tovább segítette az orosz-ukrán gázvita idén januári újbóli kiéleződése, amely Magyarországot is komoly kihívások elé állította. Jóllehet a válságra való felkészülés és a válságkezelés során a magyar gazdaságirányítás nemzetközi összehasonlításban is igen jó eredményeket ért el, a hagyományos források több napos elapadása rávilágított arra, hogy a földgázellátás hosszú távú stabilitásának biztosítása elsődleges cél Magyarország és az egész régió számára. A téma ráadásul jócskán túlmutat a szűk értelemben vett gazdaságpolitika és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok szféráján. Alig van olyan területe a kül -és belpolitikának, amely ne kapcsolódna szorosan a gázkérdéshez.
A külső földgázforrások biztosításában Magyarország mozgástere igen szűk, éppen ezért fontos, hogy a magyar szakpolitika a rendelkezésre álló lehetőségeket a lehető legjobban kihasználja. Ilyen lehetőség például, hogy a Nabucco és a Déli Áramlat földgázvezetékek útvonalának tervezése során Magyarország stratégiai jelentősége is felértékelődött. Magyarország álláspontja az unión belüli energiapolitikai kérdésekben szintén figyelmet érdemel, a magyar fellépésen is múlik a földgázzal szembeni alternatív energiaforrások elterjedése és sikere.
A témának emellett számos komoly belpolitikai vetülete van; a gázár a „társadalmi közérzetet” egyik legjobban befolyásoló tényező, és ezért a politikai viták állandó tárgya. Az ár- és versenyszabályozási kérdések, valamint a hazai kutatás és kitermelés lehetséges fokozása tovább növelik a téma aktualitását.
A Demos Magyarország kiemelten foglalkozik a fenti problémákkal, és igyekszik előmozdítani az azok kezeléséhez szükséges konstruktív párbeszédet. Ezt a célt szolgálja a február 25-én megrendezésre kerülő konferencia is.
Fölgázkonferencia összefoglaló
Nagy érdeklődés kísérte a DEMOS és a Largitio Magyarország földgázellátásának kihívásairól rendezett konferenciáját, amelyen a kormányzati, az üzleti és a tudományos szféra témában illetékes, legfontosabb szereplői képviseltették magukat.
Dessewffy Tibor, a DEMOS Magyarország Alapítvány elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a magyarországi földgázellátás biztosítása az egész társadalom számára létfontosságú kérdés, a DEMOS ezért feladatának tekintette a magas színvonalú vita elindítását a témában. A „gázprobléma” megértéséhez nem elegendő a hagyományos társadalomtudományos fogalomrendszerben gondolkodni, hanem olyan rugalmas és interdiszciplináris megközelítésekre van szükség, mint a hálózatiság modellje. A gázellátás olyan vizsgálati terület, amelyben összekapcsolódnak és egymásra szorosan hatnak a természeti adottságok, a nagyhatalmi erőviszonyok, az európai integráció, a piacszabályozás és a belpolitikai helyzet. Dessewffy Tibor szerint elkerülhetetlen a szereplők egymásrautaltságának felismerése és a hosszú távú stratégiák alapján végrehajtott, közös fellépés.
Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter előadásában bemutatta a 2009. januári gázkrízis kezelésének főbb elemeit, valamint ismertette az ellátásbiztonság növeléséhez szükséges további stratégia lépéseket: a tárolókapacitás növelését, új beszállítási útvonalak kiépítését, a régión belüli rendszerösszeköttetések erősítését, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatását.
Következő előadónk Igor Szavolszkij, az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövete volt, aki nem zárta ki, hogy a jövőben is előfordulnak majd gázviták az orosz vállalatok, a tranzit- valamint a célországok közt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy ezek a viták a jövőben kevésbé lesznek átpolitizálva. Európának hosszú távon is szüksége lesz az orosz gázra, a két fél közt az érdekeken alapuló, stratégiai partnerségi viszonyé a jövő. A nagykövet a Déli- és az Északi Áramlat vezetékek mellett említést tett azokról az infrastrukturális beruházásokról is, amelyekkel biztosítható új földgázmezők kiaknázása, valamint Kína ellátása.
Matthias Keuchel, az E.ON Földgáz Trade Zrt. Igazgatóságának elnöke a privát szereplők válságkezelés során nyújtott teljesítményét hangsúlyozta, szerinte Magyarország számára a jövőben is fontos lesz a nagy európai piaci szereplők támogatása. A hosszú távú trendek közül üdvözölte a fogyasztási szokások átalakulását, valamint a szociális és energiapolitika fokozatos szétválasztását. Az ellátást Matthias Keuchel szerint a a cseppfolyósított földgáz szerepének növelésével is hatékonyan lehet diverzifikálni, mivel a vezetéképítési projektek közül nem fog mindegyik megvalósulni.
Kóka János, az Országgyűlés Nabucco-bizottságának elnöke határozottan kiállt az új gázvezeték megépítése mellett, mivel szerinte csak így csökkenthető Kelet-és Közép Európa kiszolgáltatottsága az orosz nagyhatalmi törekvéseknek. Kóka János szerint az utóbbi években Oroszország a„gázfegyvert” egyértelműen a posztszovjet térség feletti befolyásának visszaszerzésére használta fel. A Nabucco megépítése egész Európa számára vissza nem térő, hosszú távú biztonságpolitikai lehetőség, ezért van szükség a projekthez a nyugat-erópai országok és az EU pénzügyi támogatására is.
Zsuga János, a Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója a 2009. januári események részletes, szakmai szempontú elemzését nyújtotta. Beszámolt a szakembereket a válság során ért kihívásokról, az azok megoldására tett sikeres lépésekről, amelyekkel biztosítható volt a magyarországi földgázállátás stabilitása, és az, hogy csak a fogyasztók első két szintjénél kellett korlátozásokat bevezetni. Szakmai szempontból az események egyik legfontosabb tanulsága, hogy meg kell határozni, Magyarországon mi az ellátásbiztonság konkrét szintje.
Kaderják Péter, a BCE Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője szerint Magyarország gázdiverzifikációs stratégiája csak akkor lehet sikeres, ha a konkrét intézkedéseket megelőzi az ország mozgástérének racionális felmérése. Mivel ezen a téren az Európai Unió egységes fellépése a jövőben sem lesz várható, Magyarországnak a belső lehetőségekre jobban építő, önálló diverzifikációs politikára van szüksége, amely elsősorban az energiahatékonyság növelésére, az alternatív forrásokra és a régión belüli piaci integráció növelésére kell hogy épüljön.
Pierre Noël, A Cambridge-i Egyetem energiapolitikai kutatóintézetének (EPRG) kutatója szerint a jelenlegi helyzetben a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha tudatos lépésekkel növelnénk Kelet- és Nyugat-Európa gázpiacainak integrációját. A Nyugat ugyanis már sikeresen diverzifikálta földgázforrásait, és az Európán belüli belső piaci integráción keresztül lenne elérhető, hogy erre Keleten is sor kerüljön. Szerinte a Nabucco önmagában nem segít a keleti térség gondjain.
Végezetül Bártfai Béla, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatója tartott előadást a gáztározó-fejlesztésről, amely a magyar energiapolitika egyik legfontosabb hosszú távú beruházása, és amely jó példája az állam és a piaci szereplők sikeres együttműködésének. 2010. január 1-jére megépül a 1200 milliárd köbméter földgáz készletezésére képes szőregi stratégiai tároló, amely a már meglévő kereskedelmi tárolókkal együtt biztosítja a magyar ellátás védelmét akár egy idén januárinál komolyabb krízisszituációban is.
A tanulmány megtekinthető itt, illetve nyomtatott verzióban megrendelhető itt.
Letölthető prezentációk:
