Program alapú költségvetés – tanulmány és konferencia

Az állam értünk van. Leírni egyszerű, kimondani sem nehéz, de belegondoltunk-e valaha, hogy milyen következményei vannak e mondatnak?

Az állam funkcióit döntő részben az állami költségvetés segítségével látja el. A magyar állam költségvetése közvetve és közvetlenül mindenkit érint, aki magyar nemzetiségű, magyar állampolgár, vagy Magyarországon él. A költségvetés ezért kicsit olyan, mint a foci. Mindenkinek van véleménye róla, akár a válogatott esetében, mindenki tudja, hogy hogyan kellene „összeállítani”. De szemben a focival, ahol a többség pusztán kibic, aki a partvonalról kiabál be, a költségvetés esetében mindenki a pénztárcájával felel a véleményéért. Vagy kellene, hogy feleljen.

A költségvetés mindenkit érint, és mindenki akar tőle valamit. Ki nagyobb nyugdíjat és családi pótlékot, más kisebb adókat és az államadósság csökkentését. Ki több autópályát, mások a természeti környezet megóvását. Az adott pénzből az iskola felújítását, vagy inkább a tanári fizetések emelését. Mindenki akar valamit a költségvetéstől, de ezek az elvárások sokszor egymásnak ellentmondóak vagy az adott körülmények mellett irreálisak. Mindenki akar valamit a költségvetéstől, de nem kaphatunk meg mindent egyszerre.

Nem is biztos persze, hogy az a jó nekünk hosszabb távon, ha mindent megkapunk, amit akarunk. Lehet, hogy jobban szolgálja érdekeinket, ha az állam nem ad ma úgy vagy ahogy szeretnénk, hogy holnap vagy máshogy adhasson. Lehet, hogy az, amit ma nem kapunk meg támogatásban vagy adókedvezményben, hosszabb távon, valamilyen nem anyagi jellegű előnyként (mondjuk nagyobb közbiztonságban) kárpótol minket a ma elmaradt haszonért.

Van egy másik érv is az állammal kapcsolatos anyagi természetű elvárásaink fokozásával szemben. Magyarország és a magyar költségvetés eljutott arra a pontra, amikor már nem fenntartható a társadalmi várakozásoknak megfelelően az adócsökkentés és támogatásnövelés párhuzamos programja. Ha nem adunk lejjebb anyagi természetű igényeinkből, az ezzel járó többletterheket gyermekeinknek és unokáinknak kell romló feltételek mellett és kamatostól megfizetniük.

Nincs ugyanakkor minden veszve, a nehéz költségvetési helyzet ellenére nem kell lemondanunk arról az elvárásunkról, hogy az állam a maga eszközeivel segítsen minket a boldogulásban. Hogy továbbra is „értünk legyen”.

Tegyük fel inkább újra a kérdést. Ne azt kérdezzük, mit adhat nekünk a költségvetés pusztán az anyagiakban. Tegyünk egy lépést hátra, és tegyünk fel egy alapvetőbb, általánosabb kérdést: mit várunk el az államtól? Mit várunk el az állam költségvetésétől? Végső soron: milyen a jó költségvetés?

Jelen füzetünkben egy olyan államreform koncepciót mutatunk be, mely reményeink szerint hozzájárulhat az állam szerepével és a költségvetés feladataival kapcsolatos kérdéseink újrafogalmazásához, és amely új lendületet adhat az ezekkel kapcsolatos közös gondolkozásnak. Úgy látjuk ugyanis, hogy a kérdések újrafogalmazása az első lépés afelé, hogy az állam végre valóban értünk legyen.

És ha nem is kapunk meg mindent tőle, amit akarunk, a végén megkapjuk tőle azt a segítséget, amire igazán szükségünk van.

A tanulmány mellé összefoglalót készítettünk a vonatkozó külföldi tapasztalatokról, melyeket a magyar reform szempontjából értékelünk

A költségvetési tervezés magyarországi helyzetéről szól terveink szerint a március 29-én, csütörtökön külföldi és magyar előadók részvételével tervezett konferenciánk is, „A bázisszemlélet vége – új utak a költségvetési reformban” címmel.

A konferencia részletei egyeztetés alatt állnak. Új, aktuális információk, konferencia regisztráció és a letölthető tanulmányok elérhetők lesznek honlapunkon hamarosan.

Sebők Miklós
Az állam értünk van I. – Egy prioritás és program alapú költségvetés alapvonalai
(Letölthető PDF - 1,7Mb)

Sebők Miklós
Az állam értünk van II. – Prioritás és program alapú költségvetési reformok
(Letölthető PDF - 1,9 Mb)