Szabó Imre: A kezdet végén

A magyar közvélemény EU-val kapcsolatos attitűdjeinek és Magyarország unión belüli lehetőségeinek értékelése a csatlakozás ötéves távlatában

Lépten-nyomon halljuk, hogy az uniós csatlakozással számos lehetőség nyílt meg a magyar politika és társadalom előtt, de az önreflexió ezen a ponton is csak pozitív hatással lehet az egyéni és társadalmi szintű stratégiai döntések meghozatalára. Érdemes számba venni, pontosan melyek az EU nyújtotta lehetőségek, eddig hogyan éltünk, és a jövőben hogyan tudnánk majd jobban élni velük. A DEMOS Magyarország legújabb írása a Magyarország unióban töltött első 5 évével kapcsolatos ismeretek és tudások egy szálra való felfűzésével az unióval kapcsolatos kiforrottabb, reális ismereteken nyugvó vélemények, elképzelések megformálásához kíván hozzájárulni.

A magyar közvélemény csalódott az Európai Unióban – csakúgy, mint a demokráciában és a piacgazdaságban. Ennek a csalódottságnak legfőbb oka véleményünk szerint az általános tájékozatlanság. Noha a csatlakozás előtti felvilágosító kampányok a „részkérdések” kommunikálásában (munkavállalási feltételek, mezőgazdasági támogatások) és a mítoszok eloszlatásában (mákostészta és disznóvágási tilalom) sikeresnek mondhatók, elmaradt a párbeszéd és vita kezdeményezése Magyarország unión belüli hosszú távú lehetőségeiről – hozzá kell tennünk, hogy ennek felelőssége nem a köztájékoztatást terheli. Az uniós tagságot a társadalom túlnyomó többsége szükségszerűségként fogta fel, ami alapvetően reális helyzetértékelésre utal, ugyanakkor például a 2003-as népszavazás alacsony részvételi arányához is hozzájárult. Nem folyt közvéleményformáló vita arról, hogy Magyarország a csatlakozás után hogyan fogja megtalálni helyét a közösségen belül, nem fogalmazódtak meg az előzetes elvárásokat a minennapi életvezetéshez igazítani képes világos kérdések és válaszok, sem a politikai elit és véleményformáló értelmiség körében, sem a szélesebb értelemben vett közvéleményen belül.

A társadalom igényei általánosak maradtak, megrekedtek egy az életszínvonal általános növelésére, illetve Magyarország térségen belüli pozíciójának erősödésére irányuló primer szinten. Emellett az értelmiségi diskurzusban sem volt téma Magyarország unión belüli pozíciója, az unió jövőjével kapcsolatos álláspontja vagy szakpolitikai prioritásai. Ezeket a mulasztásokat figyelembe véve e tanulmány hangvétele kettős: egyszerre kíván a szélesebb közvélemény számára is érthető, ismeretterjesztő jelleggel írni Magyarország lehetőségeiről az unióban, illetve rámutatni olyan ellentmondásokra, amelyek szakmai körökben is vitát indíthatnak el.

A tanulmány letölthető itt.

2009. június